2012.03.28. 22:31
Rohadalom irodalom
Kb. fél évvel ezelőtt elkapott a harci láz, hogy namost én akkor irodalmi pályázatokra fogok írogatni.
Elmondom, honnan jött az ötlet.
Ténferegtem egy elég nagy újságosnál és összevásároltam mindenfélét, ami érdekelt. Természettudományosos ojságot, filozofikusosat, irodalmisosat, fotósat, szóval próbáltam a nívósabbakat, annak reményében, hogy hoppácska, van még tartalmas offline kultúra kishazánkban.
Kezembe akadt egy Élet és Irodalom.
A politikai részeket mindig kihagytam, mert az nem érdekel, csak a versek, prózák, novellák, rajzok.
És amit láttam, attól nagyon ideges lettem.
Nem emlékszem már a "vers"re, de olyan, hogy ébredés után szebbet hányok egy átpartizott íccaka után egy nyócadik kerületi, lepattant diszkó, teleszart rötyijének a peremére.
Figyejjél ide, mondom, olyan ideg kapott el, hogy ihaj!
És jött a Holmi, a Liget, a Mozgó Világ, satöbbi és egyre idegesebb lettem!
Gyerek korom óta firkálok, versekkel kezdtem, most meg fogalmam sincs, csak írok, mint egy futóbolond, oké, én is el tudok menni a vogon költészet irányába, azaz a siralmas és vállalhatatlan kategória felé, DE FELISMEREM, HOGY CSAPNIVALÓ! Ezek meg??? Koma-sógor-rokon-haver alapon minden szart leközölnek. De mindent.
Elolvasol mondjuk 80 verset és van közte 1, amire azt mondod, hogy na, erre odafigyelt, aki kiizzadta magából, hohohó, még rímel is, van ritmusa, mondanivalója, némi képi és érzelmi világa.
Elkezdtem gyakorlatilag az összes hazai online és offline újságnak küldözgetni az írásaimat, utólag visszagondolva, oké, rendben van, tényleg volt köztük "zs" kategóriás, de nagyon szigorúan nézve, 1-2 azért még mindig normálisabb, mint mondjuk az ilyen versek (most hasamra ütök):
Fészbúkon írtam neked reggel,
a nyakkendőmet kerestem a laptop alatt, miközben erekcióm volt,
de kevés volt a cukor a kávéban, te meg menstruálsz,
és csöngött az ájfon szóval báj báj leléptem.
Ilyen írás, mondom, nincs, csak a nagyonmagas színvonalat szerettem volna kigúnyolni.
Nekem, eleve, attól a szótól, hogy KORTÁRS, a szőr feláll a hátamon és a szélrózsa minden irányába futok egyszerre.
Gyöpös, konok, konzervatív picsa vagyok. A huszadik századdal nálam lezárult valami. Valami, ami értéket képviselt, valami, amiben NAGY költők és írók voltak (sorolhatnánk napestig), ahol még mívelték a nyelvet, összetett mondatokat írtak és úgy írtak, hogy ottmaradtál a szöveg végén napokra,hetekre, gondolkodva, érezve, megdöbbentve, megérintve. Átnyúlt a lapokon az írás. Megfogott. Nem volt mentor meg szponzor meg sztár-eladási lista, de volt gyertyafény meg szén meg teherpályaudvar meg penész.
Nem tudok haladni a korral, mert amerre halad, nem tetszik. Ó, legyek nyitott és fogadjam el a modernizációt, hogy az angol beszivárog a nyelvbe, hogy e-book, hogy Frei Tamás van a toppon meg a vámpíros tini regények meg Fejős Éva, hogy az az igazán jó! Felháborító az, hogy ha szemfüles vagy, 4-5 írót/költőt eldugott pincekocsmákban, pinceszínházakban, egyetemek folyosóján lehet csak elcsípni, vagy még ott sem. Hogy a tévében lepkehálóval kell levadászni 1-1 beszélgetős műsort, ahol összejön pár értelmes ember és lehet inni a szavaikat! HOGY A KURVA, KIBASZOTT POLITIKA BELEMÁSZIK MINDENBE! HOGY OTT MATAT AZ ALSÓGATYÁDBAN!
Hogy ezt fogadjam el, mert a világ változik.
Egyik kedvenc mondásom jut eszembe, miszerint "Ha az emberiség a változást nem FEJLŐDÉSNEK hívná, gyakorlatilag semmit sem tudna felmutatni."
Fejlődés az van. Visszafelé. Tudatosan butítva az embereket.
Kereskedelmi csatornákon értelmes műsor: tudatosan nincs.
Ha van egy-egy közepes író: az éhen hal. Mert amiket ír, senkinek sem kell. Nincs rá igény. A kommerszre van igény. A hányásra, a fosra.
Buta versek, buta novellák, vérlázító hozzáállás, vérlázító az irodalmi sajtó, ahogy valóban minden fost leközölnek és nem csak verseket, hanem mondjuk szintén az Élet és Irodalomban ha megnézed a grafikusok "munkáit", tehetségtelen, önmagát imádó, jó helyen jó időben kopogtató, apuci-anyuci protekciós, ŰBER TEHETSÉGTELEN senki fattya!
És már megint oda lyukadunk ki, hogy a tehetségesek hol vannak és mit csinálnak.
És, hangsúlyoznám: tisztelet a kivételnek. Mert vannak jó íróink, csak tényleg ezerből egy. De hogy irodalmi folyóiratokat soha többé nem veszek, az fix. Rengeteg amatőr oldal van a neten. Ott néha el lehet csípni jó írásokat, amiket névtelen kis emberek írnak a névtelen kis asztalfiókjuknak és bátortalanul kiteszik 50-60 ember elé olvasni.
Szégyen gyalázat.
Ez az egész kultúra, ami itt zajlik, ez a nívó, ez a mentalitás, ez szégyen gyalázat.
Nekem ez a véleményem. Lehet jönni kövezni.
(itt van az egyik versem, nem egy nagy szám, nem is nagy számnak készült, de legalább magyarul van.)
A négy elem
Tűz vagyok.
Kicsiny lángon égő, békés, egyenletes.
De ha gyűlölettel, vagy szerelemmel locsolsz,
Ha átkarolsz, vagy összemocskolsz,
Égig érő lángcsóva leszek,
Magam körül mindent elégetek,
Pusztítom önnön létem, s téged,
A világot, a mindenséget.
Ha szelíden, kedvesen szeretsz,
Búbos kemencédben égek vajpuhán,
Téli estéken mellém fekhetsz,
Átölelhetsz, becézgethetsz.
Víz vagyok.
Áttetsző és mégis ismeretlen.
Megfoghatatlan, szelídíthetetlen.
Életet adok és bennem élnek,
Szomjat oltó mindig változó formája vagyok
A milliárd éves földi létnek.
Tűző napon hűsítelek, gyermekek kicsiny kezén
Cseppenként hullok alá könnyedén.
Fazékban fővök boldogan,
Illatos záporként táncolok a réteken
Unos-untalan.
Lemosom a vért, a koszt, a gyászt,
Megszentelnek, megisznak, kiköpnek,
A végén a kanálisba löknek.
Föld vagyok.
Testemből csirázik nyögve az élet.
Talpad alatt porladok,
Túrnak, rágnak, gyúrnak a férgek,
Nedves testemmel barna otthont adok.
Hordtam hátamon oly sok vad csatát,
Az emberiség minden bánatát,
Nyögtem jajongva, szisszenve, nesztelen,
És most itt álok, kérlek, építs rám,
Adj magot, feküdj szemcséimre meztelen
Kis kezeddel formálj belőlem várat,
Utat, árkot, gátat,
Használj, de ne bánts!
Hiszen az élethez én is kellek.
Levegő vagyok.
Sóhajok, sikolyok, hangos horkolások
Néma őrzője.
Körbeveszem az összes elemet,
Madarak szárnyát simítom, arcokhoz érek,
Könnyet szárítok, enyhülést hozok,
Mindent hallok, és mindent megértek.
Magadba szívsz, és magamba szívlak,
Utánam kapkodsz riadva a felszín alatt,
Vagy ha rút játékot űz veled a lelked.
Láthatatlan erő vagyok, hát védd magad,
Mert az út végén kiszállok belőled,
S mikor majd hamvaidat a tűz égeti el,
Gyászolóid arcát eső mossa,
Mikor urnádat sercegve befalazzák,
Én akkor is ott leszek majd veled.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
eszkütyü 2012.03.28. 22:49:42
Pati néni 2012.03.28. 22:56:21
És tetvesül szomorú, hogy ebben az országban, már senki se tud érvényesülni, akinek nincs "keresztapja".
A kortárs irodalom meg... hát igen.. leírtad.
Imádom a versed :o)
f1rst 2012.03.28. 23:06:11
Hátrány: kisüti a kijelző a szemed,és egy idő után már nem látod a betűket. :(
ricciohu · http://riccio.hu 2012.03.28. 23:09:48
claude nv 2012.03.28. 23:37:10
utálom a kortárs irodalmat. nem azzal van bajom, hogy káromkodnak benne és nem fogalmaznak minimum úgy, mint Wilde, csak egyszerűen ócskák és üresek. ne adjuk már el "letisztult lírai mű" néven azt, hogy a szerző végig úgy káromkodik mint valami tajparaszt. mindezt nulla eszmei értékkel meg érthetetlen mondatokkal, mer az kortárs. ÚJÍTANI kéne, kihozni ebből a századból azt, amit lehet, nem kell prűdnek lenni és szépen se kell beszélni, csak legyen benne értelem. bemegyek a kibaszott könyvtárba, és akkora népbutító ökörségeket találok, hogy a valóvilág meg a faszomtudja szintjét üti.
A versed egyébként nekem is tetszik, kéne egy hely, ahová az ilyesmiket feltölthetnénk, hogy kapjon már a nép normális kultúrát. csak lehet értelmet adni annak a "kortárs" szónak is.
Laemmchen · http://morzsakok.blogspot.com 2012.03.29. 00:35:05
Különben én is mióta az eszemet tudom, írok. Nyolc éves koromból maradt az első verses füzetem. :)
Különben én a prózáidat jobban csípom, de tékán volt valami versed, ami tetszett nagyon, csak most álmos vagyok megkeresni.
Egyébként ez a pályázós dolog teljesen igaz. Mondjuk én nagyrészt "istenes" verseket írok jó ideje, de még egyházi irodalmi kávéházban is a Karafiáth Orsolya ült, és hát nem sok sikerem volt... De ellenpélda is van: egyik csoptársam zseniálisakat ír. Egyszer csak úgy poénból elküldte egyik legszürkébb versét egy pályázatra, amit megnyert, és cserébe kapott 8 oldal publikálási lehetőséget. Bár gáz, hogy amivel nyert, az pont nem volt túl jó, de az jó, hogy utána olvashatott jót a nép. Mondjuk ő nem annyira rímelős, de mesterien bánik a nyelvvel.
én általában rímelek, most mégis egy más jellegű ajándék csak most, csak Neked, bár nem az egész "ciklus", mert kiszedtem belőle a nagyon istenes részeket, csak a kedvedért. :) Szeretettel, hátha tetszik. Ha nem, anyázzá. :)
Feloldásra váró
nem tudok több lenni
mindent élni akaró
mindent vágyni akaró
mindig égni akaró
mégis gyorsan lankadó
langyosan csordogáló
mégis mindent elrontó
iszonyú, jaj, iszonyú
elveszett önfejű
mindent vívni akaró
mindent vinni akaró
semmit bírni nem tudó
levegőt nem kapó tüdő
buta nő, ó, buta nő
A bűn vallomása
Belém hal a csend, ha jön,
létem neki nem öröm.
ugye nem túl nagy a lépcső?...
mindig félve elbújó
sorozatban elbukó
bűnt vallani szégyellő
színvallástól rettegő
alig-alig szürkülő...
önmagába szűkülő
thinky 2012.03.29. 02:34:33
Mond hát el mindenkinek, mit nem lehet elmondani "senkinek" :)
Caddy 2012.03.29. 06:18:55
Ha javasolhatok valamit: dokk.hu (amatőr,kortárs,és lehet csemegézni)
Stegal · http://sanstegal.wordpress.com/ 2012.03.29. 07:48:38
zsuzsi_buvar 2012.03.29. 08:21:19
En ketnaponta olvasok el egy konyvet, ha idom van ra. Altalaban csak nyaralas alatt van. Egy kethetes kiruccra vigyek het konyvet?
zsuzsi_buvar 2012.03.29. 08:26:06
ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2012.03.29. 09:03:43
Alapjában véve egyetértek én is Veled a kortárs művészettel kapcsolatban.
A versed is tetszett, sőt az első versszaka eszembe juttatott egy Weöres Sándor írást ami szerintem tetszeni fog:
Weöres Sándor: A vágyak idomítása
Ne mondj le semmiről: mert ki lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se legyél. Visszafojtott szenvedélyekkel vánszorogni éppoly keserves, mint szabadjára eresztett szenvedélyek közt morzsolódni.
Ha vágyaidat kényezteted: párzanak és fiadzanak. Ha vágyaidat megölöd: kísértetként visszajárnak. Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.
Legtöbb ember, ha véletlenül megpillantja saját mélységének valamely szörnyetegét, irtózattal visszalöki a homályba; ezentúl a szörny még-nyugtalanabb és lassanként megrepeszti a falat. Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelidül és derék háziállat lesz belőle.
Jó és rossz tulajdonságaid alapjában véve nincsenek. Ápolt tulajdonságaid jók, becézett, vagy elhanyagolt tulajdonságaid rosszak.
No mindezzel csak azt akarom mondani hogy nem ártana, ha a kortárs művészet kicsit jobban gyökerezne a klasszikusokban. Nem kell utánozni Őket, de azért nem árt tudni honnan jöttünk.
@Laemmchen:
- Kár, hogy kihagytad a "nagyon istenes részeket" szerintem, Viku sem sértődne meg miatta.
Mária1 2012.03.29. 09:42:05
miszpopi 2012.03.29. 10:05:37
termoszbogre 2012.03.29. 10:19:41
A kortárs meg hát... kortárs... nem is nekünk kell rájönnünk, hogy melyik a jó... lehet, hogy a jövőben jótékony hallgatás ködébe burkolják ezt a zavarba ejtő korszakot :D
Szerintem nem baj, hogy a rossz is megjelenik... hiszen jó sincs rossz nélkül... de az tényleg nem jó, hogy nem mindenkinek adottak ugyanazok a lehetőségek...
mnandy 2012.03.29. 11:20:43
Igen. Pontosan! És az Olvasók szépen rászoknak, hogy így keressék meg maguknak a Szerzőket, a méjnsztrém pedig, a szerkesztőkkel, főszerkesztővel együtt le van (lesz, legyen) szarva. ÉS egyszercsak az ÉS-nél is rádöbbennek, hogy jé, a világ elrohant felettünk, és mi elmulasztottuk..
szerintem.
guakamolé 2012.03.29. 14:37:10
A gond azzal van, hogy nem minőségi írások látnak napvilágot...Hol van egy "kortárs" Gárdonyi vagy Jókai??? Megmondom: egyszerűen nincs! Akik ma írnak, azok mind a kommerszre mennek rá, a fiatalokat célozzák meg trágár kifejezésekkel, semmitmondó cselekménnyel.
Suliban sose szerettem értelmezni egy-egy olvasmányt, pontosabban azt nem szerettem amikor a tanár elmondja, hogy azt hogyan kell értelmezni, habár benned teljesen már nyomot hagyott. Most nem szívesen mennék vissza az iskolapadba és értelmezném a "kortárs" műveket, mivel azokon nincs mit értelmezni és nyomot sem hagynak az embernek az biztos.
Az Aranyembert vagy a Kőszívű ember fiait vagy Ida regényét a mai napig szívesen veszem elő és olvasom el, habár már elolvastam 5ször, de még mindig van benne felfedezni való újdonság.
múvemáccsó 2012.03.29. 18:49:29
de az e-könyv igazán praktikus.
te is a netre írsz ó, pergamentek imádója!
a 21. század tud praktikus is lenni.
hiszen ha nem lenne pl. net, te is az fióknak irogathatnál.
szóval a praktikumot ne keverd össze a "nepotizmussal".
azért fog kihalni a offline sajtó.
mert ilyen.
múvemáccsó 2012.03.29. 18:54:12
Caddy 2012.03.29. 21:43:37
Most akkor az nyaralás, vagy olvasókör?
Tudjátok, én szeretem a könyvespolcaimat, sőt szeretem rajta a könyveket, sőt ha feljönnek a barátaim szeretem kölcsönadni.
Én már öreg vagyok, az is igaz, de minek kisebb könyvtár egy kütyün, ha egyszerre csak egyet olvasok?
Ja és mi a helyzet a hagyj el egy könyvet kezdeményezéssel? :)
triplaszalto 2012.03.30. 11:59:23
lancelotbéka · http://lancelotbeka.blog.hu/ 2012.03.30. 13:16:34
Gyerekkorom óta írok verseket (regényt is írtam, meg festek is), ezek mikor véletlenül kiderülnek, le is szoktak hidalni a népek, mert ugye burkoló a szakmám és ez az oldala nem annyira megszokott a szakiknak... :)) Egy szó mint száz, a haverok addig piszkáltak, míg pár versemet beküldtem a Poet.hu-ra. Na, nem sok értelme volt. A legtöbbet olvasott és megosztott "művek" színvonala ütötte az általad kreált " Fészbúkon írtam reggel " kezdetű zengeményt... Pár jó művet olvastam ott, persze ezeket szinte a kutya sem látta, vagy népszerűsítette másutt, nyilván kevés haverja van a szerzőnek, vagy nem állt be a szavazz rám és én is visszaszavazok rád szlogenű sportolók sorába.
Norcos 2012.04.02. 13:33:58
ugatodino 2012.04.03. 23:30:13
